Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Interjú Eckstein-Kovács Péter szenátorral - Középen a törvény
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=196&menu=
Az általános vitánál tartunk, eddig háromszor fél napot szentelt a szenátus a kisebbségi törvény vitájának. Ezalatt a pártok kifejtették a véleményüket a tervezetrõl. A szenátus határozata szerint nem korlátozták a hozzászólók számát. Az nem újdonság, hogy a Nagy-Románia Párt ellenzi a törvényt, de Funar hozzászólása arra alapozódott, hogy ha elfogadják a jogszabályt, veszélybe kerül Románia egysége, az országot kizárják a NATO-ból, nem veszik be az Európai Unióba, és etnikai zavargások várhatók Erdély-szerte. Gyakorlatilag a törvény tárgyától teljesen eltérõ, azzal köszönõ viszonyban sem lévõ, de hangulatkeltésre alkalmas beszédet mondott.
Mennyire lehet foganatja ennek a fajta hangulatkeltésnek?
A célközönség a kormánytöbbséghez tartozók gyengébb lelkû tagjai, akiket el akarnak rettenteni attól, hogy megszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet.
A szocdemek sem örülnek a jogszabálynak, vagy csak idõt húznak?
A szociáldemokraták kicsit árnyaltabb álláspontot képviselnek, azt mondják, lehet a törvényrõl beszélni, de a kulturális autonómia elfogadhatatlan. Ezt Iliescu frakcióvezetõ jelentette ki. A PSD részérõl voltak higgadtabb, tárgyszerûbb felszólalások, de fenyegetõ hozzászólások is. Ez utóbbiakban Pãunescu és Iorgovan szenátor járt az élen. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék oldaláról nem számíthatunk szavazatokra, és a céljuk a törvény elutasítása, vagy legalább a lényegétõl való megfosztása.
Az rendben van, legalábbis nem meglepõ, hogy Funar, Pãunescu, Iorgovan, Iliescu a maga stílusában a törvény ellen foglal állást. De mi a helyzet a demokratákkal és a liberálisokkal?
A D.A. Szövetség részérõl az erõs emberek szóltak hozzá: a demokrata Radu Berceanu frakcióvezetõ és a liberális Puiu Haºotti. Mindketten arról biztosítottak felszólalásukban, hogy támogatják a törvényt és megszavazzák. Egyébként az RMDSZ kezében van egy kis fegyver: a törvénytervezetek esetében a szenátus az elsõ megkeresett ház, és a rendelkezés szerint a vitatott jogszabálytervezetet 45 nap alatt dûlõre kell vinni. Ez az idõ eltelt, és az alkotmány szerint lehetõség van arra, hogy komplex tervezet esetén a határidõt a felsõház plénuma 60 napra hosszabbítsa. Ez megtörtént. Azonban így is ketyeg az óra, alig van pár munkanap hátra, hogy végsõ szavazásra bocsássák a kisebbségi törvénytervezetet. Részint idõkrízisben van az ellenzék, hiszen ha a hátralévõ idõben nem kerül sor a tervezet elfogadására vagy elutasítására, illetve a módosító indítványok megszavazására, akkor a kormány által elfogadott változatban megy át a képviselõházba. Másrészt volt egy javaslat, hogy a szenátus párhuzamosan vitassa meg és döntsön a házszabályról és a kisebbségi törvényrõl. A koalíciós kollégák joggal számítanak az RMDSZ szavazataira a házszabály megváltoztatásával kapcsolatban. Szerintem ez motiválja majd a D.A. Szövetség szenátorait, hogy megszavazzák a kisebbségi törvény.
Titkos vagy nyílt szavazás lesz a kisebbségi törvénytervezetrõl?
A törvény külön törvénykategória esetében nem rendelkezik arról, hogy nyílt vagy titkos szavazással fogadják-e el, errõl a szenátus plénuma dönt. Borítékolni tudom, hogy az ellenzék titkos szavazást fog kérni.
Kell-e attól tartani, hogy a koalíciós partnerek átszavaznak?
Ebbõl a szempontból vannak rossz tapasztalataink. Mindig akad egy-két kolléga, aki nem tartja be saját pártja véleményét, és egyéni meggondolás szerint szavaz. A puding próbája az evés, meglátjuk.
Az EBESZ és a Velencei Bizottság is véleményezte a tervezetet. Milyen eredménynyel?
Az eddig elmondottaknál sokkal fontosabb kérdés, hogy mit mondott az EBESZ fõbiztosának a hivatala és a Velencei Bizottság a közösségi jogokkal és kulturális autonómiával kapcsolatban.
És mit mondott?
Szerintem nagyon pozitív álláspontot fogalmaztak meg. A kollektív jogokkal kapcsolatban azt jegyezték meg, hogy az európai dokumentumok elsõsorban az egyéni jogokat kodifikálják és azoknak a betartását követik figyelemmel, ugyanakkor a közösségi jogokat közösen gyakorolják, és a törvénytervezetben levõ, mint közösségeket megilletõ jogok elfogadhatók európai uniós szemszögbõl. A kulturális autonómiát – ebben az EBESZ lundi ajánlására hivatkozik a Velencei Bizottság – egy lehetséges és pozitív módszernek tekintik, amellyel a nemzeti kisebbségek a közügyekben védhetik az érdekeiket, és amely a nemzeti identitás megtartásának az eszköze lehet. Mindkét jelentés felsorolja, hogy melyek azok az országok, ahol az utóbbi idõben kulturális autonómiáról szóló törvényeket fogadtak el: a balti országok, Ukrajna, Magyarország, Olaszország. A dokumentum megállapítja: az utóbbi idõben elmozdulás történt, és több európai ország részérõl érdeklõdés mutatkozik ezen a területen. A végsõ konklúziókban mindkét testület anyaga jónak tekinti a törvénytervezetet, s a 18, illetve 13 oldalas dokumentum alaposan elemzi azt. Vannak kritikai észrevételek is, amelyek szerintem nem érdemiek. A végsõ konklúzió az, hogy ez elõremutató, koherens jogszabálytervezet.
Milyen fontos ajánlásokat fogalmazott meg a két szervezet?
Az ajánlások jellegét tanúsítja az, hogy a törvénytervezet a román állampolgársággal rendelkezõ kisebbségiek jogállásáról szól, és azt kifogásolják, hogy ez nem terjed ki minden, Románia területén élõ, önmagát kisebbségiként meghatározó személyre. Azaz a státust ne csak állampolgársághoz kösse a törvény. Meglátásuk szerint a kisebbségek felsorolása nem tekinthetõ véglegesnek, nyitva kell hagyni, hogy a továbbiakban is elismerjenek kisebbségeket mint a törvény hatálya alá esõ közösségeket. Kifogásolják, hogy túl sok hivatkozás van arra, hogy a törvény keretein belül jár egy adott jog, és ezzel egy bizonytalansági tényezõ adódik, hogy melyik törvényt kell mérvadónak tekinteni: a jelenlegit vagy a már meglévõ jogszabályokat. Egyszóval nagyrészt technikai észrevételeket fogalmazott meg a két testület.
A sajtó szerint mind az EBESZ, mind a Velencei Bizottság kifogásokat fogalmazott meg a kulturális autonómiával kapcsolatban.
A kulturális autonómiával kapcsolatban egyértelmûen kedvezõ a megítélés. Azt mondják, az Európai Uniónak nincs erre vonatkozó kötelezõ vagy nem kötelezõ állásfoglalása vagy ajánlása, de a kicsengés egyértelmûen pozitív.
Mennyire befolyásolja a törvény fogadtatását külföldön és belföldön az, hogy az EMNT és az MPSZ folyamatosan támadja, rossznak minõsíti a törvénytervezetet?
Ezt nehéz felbecsülni, vélhetõen mindenki másképpen ítéli meg ezt a viszonyulást. Mind az MPSZ-nek, mind más szervezetnek szíve joga meglátása szerint vélekedni a tervezetrõl. A gond az, hogy ezt elküldték a szenátus elnökének, Funar pedig a vitában hosszasan és nagy élvezettel idézte Szász Jenõ levelét, ami bennem azt az érzetet keltette, hogy találkoznak bizonyos vélemények attól függetlenül, hogy román vagy magyar radikálisok fogalmazzák meg õket. Valószínû, hogy akkor ez a törvény jó helyen van: középen. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|
